Bocsár-Botschar-Bočar (SRB) Az Alexandriai Szent Katalin templom harangjai

Описание: Bocsár Árpád-kori település, melyet 1211-ben említettek először az oklevelek, mint a csanádi várnépek lakhelyét, melynek első ismert birtokosa egy Bocsár nevű várjobbágy volt.
1238-ban IV. Béla király a birtokot kivette a csanádi vár külső birtokai közül és Barc fia Miklós ispánnak, valamint a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta.
1337–1360. között a Telegdy család szerezte meg a birtokot. A Telegdy család tagjai közül Telegdy János, a neki jutott részt Bocsárd nevű hű szolgájának adományozta, ő lett a Bocsári család megalapítója. A család később Bocsáron nemesi kúriát építtetett és fontos szerepet játszott a település életében.
A 15. század közepén Muronyi Kónya Demeter szerzett itt részbirtokokat, melyeket később özvegye, Posztós Agatha, a budai káptalannak adományozott.
Az 1564. körüli időktől egész török hódoltság alatt az elpusztult települések között említették, és még az 1723–1725-ös Mercy-féle térkép is pusztaként jelölte, majd 1779-ben már szerbektől lakott helységként volt említve.
1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, vásárolta meg a kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó ötszáz holdat 73329 forint 4 krajcárért.
1821-től Zsombolyáról és Nagybecskerekről érkezett németeket kezdtek itt letelepedni, akiknek lélekszáma idővel meghaladta a szerbekét is.
1839-ben Hertelendy József halála után, birtokait Ignác, Miksa és Károly nevű fiai három részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly 1880–1890. adta el birtokait. Később báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy lettek a település birtokosai.
A második háború után a falut csaknem háromszáz német család hagyta el, üresen maradt házaikba Boszniából érkezett több mint kétszáz család. Ekkoriban volt a legnépesebb a falu, több mint 2800-an lakták.

A templom tornyában három harang lakik, melyből csak a két nagyobb harangot használják.
A harangokat a BGG öntöde öntötte 1925-ben eredeti jármaik és nyelveikkel szólalnak meg.
A harangokat a kilencvenes években villamosította Sörös Károly magyarkanizsai harangvillamosító, sajnos ekkor a két nagyobb harangnak megtörtént a kiemelése. Ez az átalakítás szakszerűtlenül történt meg, ugyanis a kisharang nyelve a kiemelés után beleütött volna, a középharang jármába, ezért nyelvét eltávolították.
A három harang már évtizedek óta nem szólalt meg együtt. A harangokat a Bimm- Bamm Csoport villamosította újra 2017-ben. Ez a rendszer sok rejtett hibát hordoz, a nagyharang húzóműve nem fékezi le a harangot, illetve a középharang harangozás közben leállt háromszor-négyszer. Ez máshol is sok helyen probléma ahol ez a fajta villamosítás van. Reménykedem hogy egyszer újra szépen kizenghetnek ezek a gyönyörű hangú harangok, de sajnos a hívek hiánya miatt nem igazán lehetséges ez, mondhatni csoda is hogy így is szólnak.

Alexandriai Szent Katalin Nagyharang:
Hangja: G'
Súlya: 635 kg
Alsó átmérője: 102 cm
Berndorfer Glockengießerei 1925-ben

Szentháromság középharang:
Hangja: B'
Súlya: 350 kg
Alsó átmérője: 84 cm
Berndorfer Glockengießerei 1925-ben

Szent József lélekharang:
Hangja: D’'
Súlya: 175 kg
Alsó átmérője: 66 cm
Berndorfer Glockengießerei 1925-ben

Köszönet Ft. Sóti János atyának az engedélyért a harangozó néninek a templomkulcsért és Czini Tibornak a harangozásért !