Beodra - Novo Miloševo (SRB) A Bűnbánó Szent Mária Magdolna templom harangjai

Описание: Beodra, szerb nevén Novo Miloševo falu Szerbiában a Bánságban.
Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.
1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt.
1572-ben Telegdi Miklós birtoka volt, akitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték.
Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt.
1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét a Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.
A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték.
Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740 körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.
1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 1796-1805 között németek telepedtek le itt.
1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.
1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott, majd az új délszláv államhoz került.
1946-ban a magyar többségű falut összevonták a szomszédos szerb többségű Karlovával, és a közös település neve Miloš Klima kommunista partizán után Novo Miloševo lett.

A település egykori német lakosságát deportálták, a harangok még őrzik és hiredtik az egykori német hívek buzgóságát, ugyanis németül és magyarul is került felírat a harangokra. Szóljon ez a harangszó az egykori hívek lelki üdvéért a Karátsonyi család elhunyt tagjaiért, és az elszármazott beodrai hívekért.

Római katolikus templomát Bűnbánó Mária Magdolna tiszteletére építették 1842-ben. A Karátsonyi család volt a templomépítő. A templom alatt kripta található, ahol a család tagjai nyugszanak.

A templom tornyában három harang lakik, amelyeket az újvidéki Jovánovity öntöde öntött. A templom eredeti harangjait az első világháborúban elvitték. Egykor négy harang lakhatott a toronyban, melyeket valószínűleg Novotny Antal öntött. A harangok utólag kiemelt egyenes jármokon függenek és ejtős nyelvvel szólalnak meg. A nagyharang vezérlése és mágnese a Bimm- Bamm Csoporttól származik. A két kisebb harang villamosítását pedig Sörös Károly magyarkanizsai harangvillamosító készítette.

Harangadatok:

Nagyharang:
Hangja: A'
Súlya: 520 kg
Alsó átmérője: 92 cm
Jovanović öntöde Újvidéken 1932-ben

Középső harang:
Hangja: Cisz”
Súlya: 280 kg
Alsó átmérője: 73 cm
Jovanović öntöde Újvidéken 1932-ben

Lélekharang:
Hangja: F"
Súlya: 125 kg
Alsó átmérője: 60 cm
Jovanović öntöde Újvidéken 1932-ben

Köszönet Ft. Mellár József atyának az engedélyért, Dudás Józsefnek a templom kinyitásáért, Czini Tibornak a harangozásért és Molnár Józsefnek a segítségért.