ORBÁN GYÖRGY KLAUSENBURG 1975 – VÁLOGATOTT DALOK BARÁTAINK EMLÉKÉRE

Описание: „NÉGYEK” – DALEST
2024. május 24., 19:30 Nádor Terem

ORBÁN GYÖRGY: KLAUSENBURG 1975
– VÁLOGATOTT DALOK BARÁTAINK EMLÉKÉRE

Klausenburg (Hildebert de Lavardin 1056-1133), Peer Gynt: élt 21 évet (Sütő István 1949-1987), Solvejg: élt 32 évet (népdal nyomán), Házkutatás-program (Szőcs Géza verse nyomán), ahova’ immár (erdélyi szász szöveg nyomán), A látogató (helyzetgyakorlat talált szövegekkel), Virágének a határon (egy 1813-ből való virágének parafrázisa)

Csereklyei Andrea - ének
Hegedűs Gönczy Katalin – zongora
...................................................................................
ORBÁN GYÖRGY: KLAUSENBURG 1975
– VÁLOGATOTT DALOK BARÁTAINK EMLÉKÉRE

Klausenburg (Hildebert de Lavardin 1056-1133)

Oratio ad Dominum
URBS CAELESTIS, URBS BEATA
SUPER PETRAM COLLOCATA,
URBS IN PORTU SATIS TUTO:
DE LONGINQUO TE SALUTO

TE SALUTO, TE SUSPIRO
TE AFFECTO, TE REQUIRO
………………
NON EST IBI CORRUPTELA
NON DEFECTUS, NON DEFORMES,
OMNES SUNT CONFORMES
IN HAC URBE LUX SOLENNIS
VER AETERNUM, PAX PERENNIS
IN HAC ODORIMPLENS CAELOS
IN HAC FESTUM SEMPER MELOS

Peer Gynt: élt 21 évet (Sütő István 1949-1987)

Most már szabad vagy, mint gyertya fölött a láng
Csöndesen szólunk rólad, el ne oltson a szánk ----

Solvejg: élt 32 évet (népdal nyomán)

Csak azt mondd meg rózsám, melyik úton mégy el
S el kell, el-e menned? hogy így elmégy
S el leszel-e “menve”, hogyha mégis elmégy?
S el tudsz, el-e menni, hogyha ÍGY mész, rózsám?
fölszántatom én azt, no de mit?
S most tényleg menj!
(és még szántanom is kell…)

Házkutatás-program
Szőcs Géza (1953-2020) verse nyomán

Valaki csengetett, vajon, ki lehet?
Novemberben, vasárnap hajnalon…
Hamar öltözzetek, gyerekek, ha lehet,
Itt van a rendőrség!

Asz’iszem hogy ma itt nem lesz nagy ebéd
Mama drága, kezelje könnyeit… -
Születésnapnak is közepes. Mama: Ne!
Nézi a szomszédság!

Őrnagy úr! Jézus Márja!
Bétörött a zár a kulcsba!
Nyitva van, csak ki kell húzni…

Ragyogó napsütés! Nahát! Gyerekek!
Novemberben, ilyentájt! Kész csoda!
Először Sétatér. S azután Nagymama:
elvisz a cirkuszba!

Őrnagy úr, ha Istent ismer
zárja el a gázcsapot!
Hogyha itt nincs többé dolga….

Gyerekek, ügyesen…
Mama, hagyja, múltkor is, igaz-e?
Ugye emlékszik…
Szépen lezárták…
Nincs hát ok panaszra…

ahova’ immár
(erdélyi szász szöveg nyomán)

„ZE KRIUNE VIURM BORJERDIUR”
VAN EGY VÁROS, NEVE BRASSÓ
BENNE HÁZ, ABLAKTALAN (VILÁGTALAN)
“DO STÄNGD EN GRÄNJ LAND DERFIUR”
A NAPNYUGATI (BERTALANI) VÉGEN,
HOL A VÉN HÁRSFA VAN AMA SZÉP NAGY ÖREG FÁN
HAJDAN OTT ÉNEKELT EGY BŰVÖS CSALOGÁNY
LEGOTT SZÉP SZELÍDEN SZÓLÍTÁM:

MONDD MEG IGAZÁN, MONDD CSAK,
ELJÖSSZ-E VELEM, VAN EGY SZÉP KALITKÁM!
NEM MEGYEK EL VÉLED, SE VÉLED SE MÁSSAL!
HISZ ÉN CSAK EGY CSALOGÁNY VAGYOK,
EGY SZÁRAZ ÖREG FÁN EGY APRÓ MADÁR
HANEM: ÍRJ EGY LEVELET,
ÉS AZT ELVISZEM NÉKED EL ÉN, NAPNYUGATRA.
ELREPÜLÖK, ÉS OTT ZÖRGETEK EGY LOVAG ABLAKÁN:
HOGY EGY BRASSAI LÁNY TÚLADNA MAGÁN!

ÉS ELMÚLT, EL AZÓTA NEM EGY TÉL,
ÉS NEM EGY NYÁR, ÉS SENKI SEM ÜZENT,
ÍGY NEM IS JÖN, ÉS NEM IS VÁR…
ÉS Ő IS KINN MARADT, A GYÖNYÖRŰ KISMADÁR.

(ILYEN ELZSALUZOTT (ELHAGYATOTT) HÁZBAN
ÚGYIS MINDEN DAL FÁJ (KÁR)!

A látogató (helyzetgyakorlat talált szövegekkel)

Nem lakik itt már senki…
Mészáros… jaj!
Virág bácsi, hát persze… Ő mészáros volt…
valamikor…
Dehát az réges-rég volt (…s milyen aranyos ember volt)
Meghalt… mészáros volt persze, Virágh János..
Még énekelte is.. hogy is? De várjon. Mutatok valamit! Kihozom, várjon! Íme itt van, nézze!
Kilenc nehéz rozsdás kapukulcs, vagy mi a csuda… Nézze csak, nem egyformák!
S mindegyiken három-három bástya, mert ez az, ugye? Jól látom? S képzelje! Hol tartotta? Hol?
Hát a dunyhája alatt, ezt a rozsdás kacatot?
Szegény öreg! Nem volt már normális…

De ezt nézze meg! Puskatus! Jó, mi?
Nincsen sehol a cső, csak ez a rózsafa puskatus!
Rá van írva „Varga Júlia”…
Az ki lehet?
….és ez a zsebkendő… Szépen kihímezve.

De nézze csak, nézze, lám,
a négy sarkában egy-egy csomó
El nem hinné, mit tett belé!
Kibogozom, ilyet még nem látott!
Óvatosan! Valami por…
Morzsolja szét: ez bizony föld!
Elhiheti, habár kissé köves… vajon honnan lehet?
S mért van egy hímzett zsebkendőnek
a négy sarkában, a dunyhája alatt?
Nem értem, nem értem, nem én.
Nem volt más holmija… elviszi, ugye?
(Itt csak útba’ van…)
Azért jöjjön be! Fáradjon be!
Van egy kis levesem… csorba… szereti?
Én már ettem délben…
Értem. Siet. Hát Isten áldja! Isten áldja! És az úton vigyázzon, sok a kátyú! S a rendőröknek nehogy megálljon, nem szokás! Csak úgy vaktában integetnek, s azt, aki megáll, jól megbüntetik…
Zsiványok ezek mind… amúgy nem rossz fiúk!