Hegedűgála – a Concerto Budapest hangversenye

Описание: Fellépők:
Concerto Budapest, Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás, Abouzahra Mariam, Lilia Pocitari, vezényel: Keller András

Műsor:

Bartók: 2. hegedűverseny, BB 117
Közreműködik: Lilia Pocitari

Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77
Közreműködik: Kelemen Barnabás

Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35
Közreműködik: Abouzahra Mariam

Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64
Közreműködik: Baráti Kristóf

Házigazda: Körner Tamás



2025. január 18-án 19.00 órától a Zeneakadémia Nagytermében a Concerto Budapest különleges Hegedűgálát rendez, amely során négy kivételes művész, Abouzahra Mariam, Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás és Lilia Pocitari lép színpadra. A hangverseny során a hegedűirodalom négy mesterműve, Csajkovszkij, Mendelssohn, Brahms és Bartók hegedűversenyei szólalnak meg Keller András vezényletével, az est házigazdája Körner Tamás.

Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen nemcsak a zenei élményt állítja középpontba, hanem tiszteletadás is a magyar hegedűművészet legendái előtt. Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója elmondta: „Idén lesz 20 éve, hogy meghalt mesterem, Kovács Dénes hegedűművész, a Zeneakadémia csodálatos egykori rektora, aki 47 éven át tanította hegedűsök nemzedékeit a Zeneakadémián. Egy éven belül elveszítettünk két nagy magyar hegedűslegendát, Rolla Jánost és Pauk Györgyöt. Január 18-án rájuk emlékezünk a Hegedűgálán.”

Az est programján négy, különböző stílusú és korszakot képviselő hegedűverseny szerepel, amelyek mindegyike a hegedűirodalom kiemelkedő alkotásai közé tartozik.

Bartók Béla: 2. hegedűverseny (BB 117)

Bartók Béla 2. hegedűversenye a 20. századi zene egyik legfontosabb darabja, amely a modern zenei nyelv és a magyar népzene gazdagságát ötvözi. A darabot a moldáv származású, fiatal tehetség, Lilia Pocitari, a 2023-as Bartók Világverseny győztese adja elő. A szerző eredetileg egy nagyívű variációs darabot szeretett volna komponálni, ám a mű megrendelője, Bartók barátja, Székely Zoltán ragaszkodott a hagyományos felépítéshez. Bartók engedett is, meg nem is. Hegedűversenye követi a gyors-lassú-gyors tételrendet, de egyetlen dallamot, a Vikár által a Zala megyei Reszneken gyűjtött és Bartók által lejegyzett Két szál pünkösdrózsa hangjait tette meg mindhárom tétel központi melódiájává.

„Úgyhogy sikerült kifognom rajtad, mégis variációkat írtam” – írta Székelynek Bartók. A mű különösen nagy kihívás elé állítja az előadót, mivel a darabban a virtuozitás és az érzelmi mélység tökéletes egyensúlya szükséges.

Brahms: D-dúr hegedűverseny (op. 77)

A romantikus repertoár egyik legmonumentálisabb hegedűversenyét, Brahms D-dúr versenyművét Kelemen Barnabás szólaltatja meg. A darab – melyet Brahms Joachim József képességeinek figyelembevételével mindössze néhány hónap alatt írt meg –

mély érzelmi gazdagságával, melódiáinak szépségével kiválóan illeszkedik Kelemen Barnabás lenyűgöző zenei kifejezőkészségéhez.

A kompozíció végleges formájának, különösen a hegedűszólam kidolgozásának alakításában Joachim meghatározó szerepet játszott. Brahms teljes mértékben támaszkodott a tanácsaira, így a szólórészek technikai bonyolultsága egyben Joachim kiemelkedő hegedűs tehetségéről is árulkodik.

Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny (op. 35)

A romantika másik nagy mestere, Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye a műfaj egyik legismertebb és legkedveltebb darabja. A művet Abouzahra Mariam, a fiatal magyar tehetség adja elő, aki már számos hazai és nemzetközi versenyen bizonyította kiemelkedő kvalitásait. Csajkovszkij versenyműve a dallamok és érzelmek gazdag tárházát kínálja, miközben lenyűgöző virtuozitást követel meg az előadótól. A darab címzettje, Auer Lipót egyenesen játszhatatlannak ítélte a művet, amely aztán mégis megtalálta az utat a közönség szívéhez.

Mendelssohn: e-moll hegedűverseny (op. 64)

Az est záródarabja Mendelssohn lírai szépségű e-moll hegedűversenye lesz, amelyet Baráti Kristóf, a Concerto Budapest 2024/25-ös évadának művésze tolmácsol. A Mendelssohn utolsó alkotókorszakában keletkezett mű számos formai újítása a korabeli közönség számára különösen meglepő lehetett, míg a mai hallgatók többsége számára éppen ez a darab jelképezi a hegedűverseny műfajának időtlen alapművét és viszonyítási pontját.