Kodály Zoltán útja a népzenegyűjtésig | Csízió 6. epizód

Описание: Tudod hogy mi vezette Kodály Zoltánt az első gyűjtéséhez Mátyusföldre? Ha nem, nézd meg a videót és emellett ismerd meg addigi élete fontosabb eseményeit is.
Tudás-hiány-pótló-gyorstalpaló a csatornán!

Ha tetszett a videó iratkozz fel a csatornára és nyomd meg a kis csengőt, hogy értesülj, ha új videó kerül fel!
Nézd meg a facebook oldalunk:   / projectfhu  
Itt és a honlapunkon ( http://projectf.hu ) hamarosan többet megtudhatsz a platformunkról, a ProjectF-ről!
De addig is nézd a Csízió műsorát!

Kodály útja a népzenegyűjtésig

Kodály Zoltán zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató 1905-ben Mátyusföldön gyűjt először népzenét.

De lássuk is az útját idáig.

Miért pont ott?
1882-ben született Kecskeméten. Ezért van itt a Kodály Intézet, a nemzetközi jelentőségű zenepedagógiai tanulmányok központja. Édesapja vasúti tisztségviselő volt. Később állomásfőnöknek nevezték ki, ezért költözött a család Szobra, Galántára, majd Nagyszombatba.
Kodály gyermekkorának meghatározó 7 évét a 18. században még Bécsben is megforduló cigenyzenészeiről híres Galántán tölti.

Jó de hogy jut eszébe népdalt gyűjteni?
A 13 éves (bár akkor még festőnek készülő) Zoltán, az 1896-os millenniumi kiállítás szabadtéri néprajzi falujában élénken felfigyelt a színes népéletre, különösen a Vikár Béla által bemutatott Fehér László lovat lopott ballada dallamára.

Akkor ez után kezd egyből gyűjteni?
Nem, még visszatért a nagyszombati érseki gimnáziumba - ami szintén nagyon meghatározó, hisz itt több hangszeren játszott, műveket írt és nyelveket tanult, itt is érettségizik le. Csak ezután, 1900 szeptemberében került Budapestre, és beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, melyet érdekes módon Nagyszombaton alapított Pázmány Péter és Mária Terézia által feloszlatott jezsuita rendek miatt került Budára, ez a mai Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, valamint felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző szakára is. 1903-ban hozzálátott A magyar népdal strófaszerkezete című disszertációjához. Emiatt kereste fel Vikár Bélát a Hengertárban, ami amúgy a kollégiumával szemben található.

Emlékeztek még az első videónkra?

A felvételek hallgatása közben szembesül a ténnyel, hogy a kiadványok, amiket a tanárai a dolgozatához javasoltak, nem adnak neki elég információt a munkájához, úgyhogy elkezd a Pestre került falusi cselédlányoktól dallamokat lejegyezni. Hamar feltűnik neki, hogy ilyen dallamokat énekeltek az egykori galántai cselédek is.

Ezért 1905-ben útnak indult, hogy felkeresse őket. Már az első gyűjtése alatt több mint 150 dallamot gyűjt ezen a Kis-Duna és Vág közti területen.
Kodály így ír levelében erről az útról:
"Nem hittem hogy ilyen gyönyörű a Csallóköz. Ezüst víz a Kis-Duna, ezüstös, mély zölddel aláfestve, hozzá az ég is egész nap ezüstszín volt. Én úgy iszom és kurjungatok, mint a falusi legények: van is eddig dalom már 100-on felül."

A dallamok közül tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia folyóiratban. Hogy ki olvassa ezt a cikket? A következő videóból kiderül.

Ha tetszett, hallgasd meg a Galántai táncok című művét, amit egyébként a videó alatt is hallottál végig, valamint olvasd el A magyar népzene című tanulmányát, de ha még ez sem lenne elég ott van például Pávai istván: Kodály Zoltán a népzenekutató vagy Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója című könyve vagy Tari Lujza: Kodály Zoltán a népzenetudós és zeneszerző a kapott szülőföld vonzásában című tanulmánya.

És persze iratkozz fel a PROJEKTF csatornára, illetve kövesd a Csízió videóit.