Az iráni háború megfojthatja a magyar kamatvágást • a ’80-as évek tankerháborúja ismétlődhet meg

Описание: Bár zajos hír az iráni háború, az alapgazdasági forgatókönyvek még nem változtak. A volatilitás csökkent az elmúlt napokban, annak ellenére, hogy Irán újra a Hormuzi-szoros lezárásával, sőt annak aláaknázásával fenyegetett.

„Az alapvárakozás az marad, hogy az iráni katonai konfliktus nem lesz tartós, és visszarendeződés lesz a világgazdaságban az árfolyamokat illetően” – nyugtatta a kedélyeket a Trend FM Reggeli Monitor szerda reggeli adásában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Nincs ennél jobb alkalom ugyanakkor a vészhelyzeti forgatókönyvek elkészítésére. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy mi történik akkor, ha az iráni háború mégis elhúzódik, és tartósan magasan marad a kőolaj és a földgáz ára.

„Ebben az esetben persze át kell gondolni, hogy ez mit jelentene az élelmiszerárakra, az emelkedett energiaárak pedig hova gyűrűznek be még másodlagos inflációként más területekre. Egy ilyen eset azért beszűkítené a globális jegybankok, a régiós központi bankok és persze a Magyar Nemzeti Bank monetáris mozgásterét is” – árnyalta a helyzet sérülékenységét Nyeste Orsolya.

Az alapvárakozás még az, hogy lehet tér monetáris enyhítésre. A kulcsfeltételezés, hogy kezelhető szinten maradnak az energiaárak. Ettől függetlenül a vezető makrogazdasági elemző elismerte, hogy a gazdasági-pénzügyi helyzet továbbra is nagyon feszült. Erre említette példaként a magyar államkötvények árfolyamkilengéseit.

„Az MNB keddi ülésén hozott döntésével arról határozott, hogy a devizatartalék terhére biztosítja a szükséges devizalikviditást az energiaimportőrök számára. Ezt nem kell kötelezően igénybe venni, egy lehetőség. A jegybank azt sem közölte, hogy mekkora összeget biztosít erre. Ez a döntés a forintra nehezedő nyomást csökkentette a következő napokra. Erre erősödött is a hazai fizetőeszköz egy ideig, de az új háborús hírek ezt semmissé tették” – mondta el meglátásait az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Volt már példa a ’80-as években a Hormuzi-szoros aláaknázására

„A Hormuzi-szorost egyszer már aláaknázták, 1987-88-ban, az Irak-iráni háborúban. Ez volt az úgynevezett tankerháború. Akkor Irán nem túl nagy mennyiségű aknát helyezett el a szorosban, és egy brit olajtanker akkor meg is sérült. Ettől függetlenül a hajó akkor le tudta szállítani az olajat, nem szenvedett végzetes sérülést. Akkor a hajók konvojban haladtak a szoroson keresztül” – adott történelmi távlatot a mostani közel-keleti eseményeknek Miró József, az Erste vezető elemzője.

Hogyha megmarad a jelenlegi állapot, ez a néhány tucatnyi iráni akna, akkor 1-2 hónap alatt meg lehet tisztítani az útvonalat, állította a vezető elemző a Trend FM reggeli adásában.

„Nemcsak az aknák felszedésének az ideje probléma, hanem az, hogy a biztosítók mikor merik felvállalni újra, hogy erre az útvonalra biztosítási fedezetet nyújtanak. Minimum 2 hónapig nem lesz komoly hajóforgalom a Hormuzi-szoroson” – mondta el várakozásait Miró József.

Az Öböl menti országok visszafogják a helyzet miatt az olajtermelésüket. A tárolókapacitások szűkössége is nehézzé teszi majd a termelés újraindulását.

„Ezért volt fontos a Nemzetközi Energiaügynökség szerdai ülése, hogy a stratégiai kőolajtartalékokból mennyit szabadítanak fel. 1,2 milliárd hordóval rendelkeznek, ami a világ kőolajszükségletét 12 napra fedezné. Ekkora tartalék-felszabadításra természetesen most nincs szükség, de így is az a várakozás, hogy jóval nagyobb mennyiségről lesz szó, mint amikor 2022-ben kitört a teljes körű orosz-ukrán háború. Akkor 182 millió hordóról döntöttek” – sorolta a rendkívüli okokat az Erste vezető elemzője. Végül az IEA 400 millió hordó olaj felszabadítását rendelte el.

A világpiaci hangulatot alapvetően meghatározza a kőolaj ára, de nem csak ezek a termékek mennek át a Hormuzi-szorosan. Más importtermékek is előtérbe kerülhetnek, ha hiány lesz belőlük.

„Ha éves átlagban 80 dollár marad a kőolaj ára, akkor a 3,3 százalékos becsült világgazdasági növekedést 0,2 százalékponttal veti vissza. Ha az olaj 100-110 dollár körül ragad átlagban, akkor az már 0,6 százalékponttal alacsonyabb növekedést jelenthet világszerte. Persze az infláció emelkedésének is lehet egy másodlagos negatív hatása” – zárta gondolatait Miró József. A műsorvezető Németh László.

• Trend FM Rádió: Gazdasági és kulturális hírek – Iratkozzon fel csatornánkra!    / @trendfm-gazdasageskulturahirek  
• Hangoljon ránk! Budapest – FM 94.2
• Kövessen minket a Facebookon is!   / trendfm94.2  
• Honlapunk – cikkekkel, interjúkkal, élő adással és archívummal: https://trendfm.hu
• Podcastgyár powered by Trend FM – Magyarország első tematikus gazdasági és kulturális podcast gyűjteménye! http://podcastgyar.hu/

#trendfm