Szabó Balázs Bandája: Fércelt álom

Описание: A Fércelt álom a Szabó Balázs Bandája negyedik, 2018-ban kiadott Rajtad felejtett szavaim című nagylemezének előfutáraként jelent meg 2016-ban.

Hallgasd meg a teljes albumot a YouTube-on!
http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...

Letöltés / streaming:
iTunes: http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...
Bandcamp: http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...
Apple Music: http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...
Spotify: http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...
Deezer: http://bit.ly/RajtadFelejtettSzavaim_...

Zene: Szabó Balázs
Szöveg: Szabó Balázs

Szabó Balázs Bandája
Acsády Soma - basszusgitár
Ferencz László - dob
Harangozó Sebestyén - gitár
Ölveti Mátyás - cselló, vokál
Szabó Balázs - ének, gitár, hegedű, kaval, baglama


A felvétel a Tom-Tom Stúdióban készült 2018-ban.
Felvétel, hangkeverés: Dorozsmai Gergely
Mastering: Yaron Fuchs
Zenei rendező-producer: Szabó Balázs

Dalillusztráció: Kisteleki Dóra
www.dorakisteleki.com

Kiadó: Szabó Balázs | SZBB Produkció
Menedzsment: Petráki Lilian
Kapcsolat: [email protected]

www.szabobalazsbandaja.hu
Facebook:   / szabobalazsbandaja  
Instagram:   / szabobalazsbandaja  


© 2018, SZBB Produkció Kft. | SZBB Production Llc.


FÉRCELT ÁLOM

Állok szemben a Léttel a csendben,
Farkasként harap, metszi a testem,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Látod, én vagyok élve az első,
akit kísér egy tenyérnyi felhő,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Most már fázom, kérd meg az estet,
dúdoljon, öleljen úgy, ahogy egyszer,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Mára félbe törtek az estek,
maradtak morzsák e néma verembe,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.

Még nem vagyok készen az estre, fázom,
állok a szürke hidegben, látod,
ha adnál egy jó szót a percnek,
legelne itt és bújna ölembe,
de a Lét csak fújja a füstöt,
ábrándokkal terelve üldöz,
alszom, eldob, simít a földhöz,
jobbat álmodom, mint amit küldött..

Szarvasok ugranak Holdra az égen,
lehajtott fejjel, nem veszem észre,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Meg sem mozdul az árnyék az utcán,
arasznyi részeken kerget a patkán,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Aztán megfog a szél, itt a Földön,
éjszaka csábít, fektet a röghöz,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.
Most már fázom, kérd meg az estet,
dúdoljon, öleljen úgy, ahogy egyszer,
és csak fújja szememre a füstöt: álmodj jobbat, mint amit küldök.

Még nem vagyok készen az estre, fázom,
állok a szürke hidegben, látod,
ha adnál egy jó szót a percnek,
legelne itt és bújna ölembe,
de a Lét csak fújja a füstöt,
ábrándokkal terelve üldöz,
alszom, eldob, simít a földhöz,
jobbat álmodom, mint amit küldött..