Papa, hol vagy?

Описание: (Verse 1)
A házban még ott a hangod helye.
Kabátod szaga a télben élve.
A széked ugyanott, mint tegnap volt,
csak a csend lett hangos, rám borult.
Kint a város dobol kövön, betonon,
én meg tanulok élni a hiányodon.
Mosolygok kifelé, belül megállok,
mintha a levegő is téged várna.

(Verse 2)
Huszonnyolc voltam, már vittem a súlyt.
Azt hittem, van idő: „majd” megint új.
Aztán a „majd” elengedett egy napon,
és bennem maradt egy félmondat-nyom.
Nem volt nagy búcsú, csak törött „szia”,
a torkomban ragadt az utolsó „fia”.
Azóta ünnep: félbevágott dal,
de a ritmus visz, ha belül vihar.

(Chorus)
Papa, hol vagy? kérdi a mellkasom.
Papa, hol vagy? felel a lábdobom.
Már nem jössz vissza táncolok a széllel,
hogy ne essen szét a bennem lakó éjjel.
Mama, nézd csak: a fájdalom fény lehet,
ha a ritmus összerakja a szétesettet.
Papa, hol vagy? a csillagokig száll,
nem adom tovább a haragot már.

(Verse 3)
Néha álomban szólsz: „na, mi van, fiam?”
Felülök és csak a hajnal marad itt.
De itt maradt velem a nézésed,
az igaz szó, amit mindig kimértél.
Ha félek, vállamra veszem a kezed:
láthatatlan kabát, átmelegít, vezet.
A tömeg táncol, én is mozdulok,
te meg belül válaszolsz: „eh-eh” — dobogok.

(Verse 4)
Ma döntök: nem leszek kőfal, zár.
Nem lesz a szívem örök hideg határ.
A hiány seb, de lehet irány,
nem csak sötét, nem csak néma magány.
Amit nem tudtunk, nem pótolja szó,
de amit adtál, bennem él: való.
Ha kérdik, ki volt az apám nekem:
egy fény volt és én tovább viszem, velem.

(Chorus)
Papa, hol vagy? kérdi a mellkasom.
Papa, hol vagy? felel a lábdobom.
Már nem jössz vissza táncolok a széllel,
hogy ne essen szét a bennem lakó éjjel.
Mama, nézd csak: a fájdalom fény lehet,
ha a ritmus összerakja a szétesettet.
Papa, hol vagy? a csillagokig száll,
nem adom tovább a haragot már.