Szerettelek

Описание: Szerettelek

Szerettelek, de látod még sem voltam elég neked.
Máshol kerested menedékedet.
Más karjában ringatóztál, másnak mondtad azt,
hogy mellette milyen boldog, felszabadult vagy.

Sosem értékelted eléggé a velem töltött időt,
Mindig rohantál. Találkozás után te mentél el előbb.
Hiába kértem, hogy maradj, maradj még kicsit,
azt mondtad sietned kell, mert vársz majd valakit.

Ilyenkor azt gondoltam, talán nem eléggé szeretlek.
és nem eléggé harcolok, hogy veled boldog lehessek.
Vagy talán nem kellően viszonyulok, ahhoz a helyzethez,
ami mindig kicsalta szememből a könnyeket.

De most már olyan mindegy, hiszen végleg elmentél.
Csak emlékemben él még az, hogy szerettél.
Vagy talán nem is szerettél, csak én akartam hinni,
hogy a te szíved az én szívemmel nem fog játszadozni.

De tudod, akármi is történt, akárhogy is volt,
az én érzésem ma is tiszta, nincsen rajta folt.
Nem árnyékolja be hűtlenség, sem fájó árulás,
amire nincs mentség, sem megbocsáttatás.

Már nagyon régen külön mentünk. Te jobbra én, balra.
Arra semmi esély, hogy léptünk újra találkozna.
De ha már nem is találkozunk, azért elmondom neked,
hogy szívem legmélyén még mindig szeretlek.

Kun Magdolna