ANIKÓ Szenes Hanna emlékére

Описание: 2024-ben százhárom éves lenne Szenes Hanna. Nevét szinte az egész világon ismerik, Magyarországon alig. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Magyarországon naplóiból, leveleiből és verseiből 1991-ben készített válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó.
Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam nemzeti hőse, története ma már mítosz. Sorsa, helytállása tisztességes országokban tananyag, érettségi tétel. Valószínűleg kevesen tudják róla, hogy Szenes Anikó néven, Budapesten született.
Szenes Hanna története rendhagyó. Az ismert író, Szenes Béla lánya, a Baár-Madas Gimnázium kitűnő tanulója, majd elhagyja a fasizálódó Magyarországot, Palesztinába megy, hogy részt vegyen egy új ország felépítésében. Nahalába kerül, ahol mezőgazdaságot tanul. Megérti, hogy egy új, születőben lévő országnak jól képzett szakemberekre van szüksége. Mindent megcsinál. Trágyát hord, tehenet fej, tyúkokat nevel. Megtanul vetni, aratni, kaszálni, halászni. Néha csalódott, néha úgy érzi, hogy ügyetlen, hogy nem tudja a versenyt felvenni a többiekkel, akik máshonnan érkeztek, más környezetből. Néha nosztalgiával emlékezett a budai otthonra, a kertre, a színházi élményekre, a hangversenyekre. A mezőgazdasági iskola elvégzése után egy újonnan alakult kibucba kerül, a Cezaria melletti Sdot Yam kibucba, ahol hajnaltól késő estig dolgozik. Itt is sokrétű, nehéz, néha megalázó a munka. De Hanna egy percig sem gondolkodik azon, hogy feladja. Munka után mindig ír, naplót, verseket, szinte minden gondolatát megosztja a füzetével.
A hírek eljutnak hozzá is. Lelkiismeretfurdalása van, hogy a napfényes tengerparton élvezi a szabadságot, míg Magyarországon, Európában gyilkolják a zsidókat, koncentrációs táborokban tömegesen gyilkolják meg a gyerekeket, az öregeket, mindenkit, aki zsidónak született. Pontosan tudja, hogy Pesten sem jobb a helyzet. Az egyre szigorodó zsidótörvények, és a deportálások híre hozzá is eljut. Úgy érzi neki is kell tennie valamit, hogy az otthon maradottak megmenekülhessenek. Önként jelentkezik egy különleges katonai feladatra. Titokban kiképzik, és az angol hadsereg tisztje lesz, majd egy titkos küldetés résztvevője. Megtanítják titkos jeleket adni és fogadni, megtanítják lőni, ejtőernyőzni. Mint angol tiszt, Jugoszlávián át, 1944-ben érkezik vissza a térségbe. Az angolok elsődleges célja az, hogy a térségben lelőtt angol pilótákat szedjék össze és juttassák vissza a csapatokhoz. Számukra csak másodlagos a cél, hogy ahol tudják, mentsék a zsidókat. A jugoszláv partizánoknak nem szabad tudniuk, hogy az angol tisztekből álló különleges csoport zsidókból áll.
A határtól nem messze várják a megfelelő időpontot, hogy végre Magyarország területére léphessenek. A németek előbb érkeznek. Március 19-én megszállják Magyarországot. Az egész küldetés értelmetlenné válik. Késő, mondják a többiek. De Hanna, vállalva a veszélyt, négy társával nekivág az útnak. A cél Budapest elérése. Ahogy átér Magyarország területére, néhány kilométerre elfogják őket a csendőrök. Az egyik társuk fejbe lövi magát, a másik próbál menekülni, Hanna hiába bujkál a búzamezőn, hamar megtalálják. Elfogják, megkínozzák, megpróbálják a rádióadó kódját kiverni belőle. Kínzóit nem érdekli, hogy Hannára a nemzetközi jog, a hágai egyezmény vonatkozik. Példát akarnak statuálni, gesztust tenni a hatalomnak. A huszonhárom éves lányt hazaárulás címén halálra ítélik, és a nyilasok hatalomra kerülése után, 1944. november 7-én agyonlövik. Az ítélet indoklása: hűtlenség vétsége. Bíráit a 90-es években rehabilitálták. Őt magát azóta sem. (Szenes Iván kérésére csak az ítéletet tették „semmissé”.)
Mint a tragikus hősök általában, ő is előre tudta, érezte, hogy küldetése végzetes lehet. Mégis bízott abban, hogy elterjed majd a hír, hogy voltak, akik jöttek, akik ellenálltak, akik segíteni akartak másokon. Ha meg kell halni, akkor inkább fegyverrel a kézben, mint állatként a gázkamrában, mondta halála előtt a cellában a többi fogolynak.
1950-ben földi maradványait Izraelbe viszik és ott, mint nemzeti hőst temetik el.

Dénes Gábor