Egri Csillagok - 1/2 hangoskönyv (Gárdonyi Géza)

Описание: Egri Csillagok 1/2 hangoskönyv (Gárdonyi Géza)

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye.

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?
1533-ban Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska fürdik a Mecsek alján csordogáló kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár (később dervis, majd bég), aki elrabolja a lovat és vele elcsalja a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan éjszaka Gergőék megszöknek a Szürkével, s vele akaratlanul Jumurdzsák hozzákötött lovát is elviszik, nyeregében a török aranyaival. Visszatérnek Vicuskáék házához az elkötött ló nyeregkápájába rejtett sok aranypénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja Keresztesfalvát, ahol Cecey Péter, Vicuska apja a földesúr, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét. Mivel anyját a kincs elásása közben a törökök megölik, Gergő – előbb Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába – Kishidára –, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök. Gergő később Szigetvárra kerül enyingi Török Bálinthoz.

Második rész: Oda Buda!
Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól Jumurdzsák amulettgyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap útközben fel akarja robbantani a török szultánt, ám helyette a nagy pompával utazó janicsár agát röpíti a levegőbe, s maga is sebesülten újból fogságba esik, majd a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz Tulipánnal, az elmagyarosodott törökkel együtt, de Hajván tevepásztor segítségével megszökik, akinek fényes karriert jósol. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.

Harmadik rész: A rab oroszlán
Mekcsey István felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey – Matyi szolgával – elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Szárazföldi úton – talján énekesnek álcázva magukat – térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.

Valós főszereplők:
Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték.

Cecey Éva: Fiktív személy, regényalak. Bornemissza Gergely gyermekkori társa, később a felesége. Bornemisszának egyébként a valóságban két felesége is volt, Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya.

Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, a valóságban a kor tipikus főura volt, 1521 előtt, még gyermekként Nándorfehérvár 'vicebánja' volt.

Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11–október 18. között Achmed nagyvezír és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon.

Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel.