Kult_ur.hu - dokumentumfilm (2010)

Описание: Kult_ur.hu 147' /2010/

A film Aczél György kultúrpolitikust mutatja be, és az általa kitalált és alkalmazott "három T"-t, azaz a tiltott, tűrt és támogatott kategóriákat, és azok hatását a magyarországi kulturális életre a '60-as, '70-es években.

Író - rendező - vágó: Kormos Gyula Krisztián
Producer: Wizner Balázs
Operatőr: Boldizsár András

/A film a Magyar Mozgókép Közalapítvány és az RTL Klub televízió támogatásával készült./

[ epizódok ] :

1. [ kezdetek ] 00:27'
2. [ 50-es évek ] 00:31'
3. [ emelkedés ] 00:27'
4. [ a csúcson ] 00:29'
5. [ ereszkedőben ] 00:33'

"Aczél György 1958. február 10-től a művelődésügyi miniszter első helyettese volt egészen 1967. április 18-ig. Ezen pozíciójában nőtte ki magát fokozatosan (különösen Ilku Pál minisztersége alatt) a Kádár-rendszer 1968 utáni időszakának vezető kultúrpolitikusává, akit gúnyosan a kulturális miniszter első felettesének neveztek. A politikai bizottságnak írt levelében már 1957 nyarán felvetette a később hírhedtté vált Tiltott, Tűrt, Támogatott kategóriák irányelvét, de ez csak a hatvanas, hetvenes években vált tényleges, bevett gyakorlattá.

Az ideológiai korlátokon belül pragmatizmus jellemezte tevékenységét. Kiterjedt személyes kapcsolatrendszerének és az MSZMP első emberéhez, Kádár Jánoshoz fűződő baráti kapcsolatának köszönhetően hivatali súlyánál sokkalta nagyobb befolyása lett a kultúrpolitikára és annak napi gyakorlatára. Igyekezett az irodalmi-szellemi élet fontos személyiségeivel, pl. Kodállyal, Illyéssel, Lukács Györggyel barátságot ápolni, vagy legalább különalkut kötni. Hatalmi pozíciójánál fogva a megjelent könyvek első példányát megkapta dedikálva és a legtöbb szobrászati alkotás miniatűr másolatát is.

1967. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választották, és e minőségében megbízták a kulturális élet általános ellenőrzésével.[3] 1971-ben a KB újonnan alakult kultúrpolitikai munkaközösségének lett az elnöke, e hivatalát 1974. március 20-ig tartotta meg. Közben 1970. november 28-án beválasztották az MSZMP Politikai Bizottságába is. A munkaközösség éléről a gazdasági–társadalmi reformokat ellenző pártfrakció nyomására kellett távoznia, „vigasztalásul” azonban másnap, március 21-én megválasztották a Minisztertanács elnökhelyettesévé, ezzel együtt a Kossuth-díjat odaítélő állami bizottság elnökévé. Az 1974-ben alakult Országos Köz­művelődési Tanács elnöke volt először 1976-ig, majd 1980–1982 között újra.

Mindezen pozícióiról 1982-ben, amikor július 23-án visszakerült az MSZMP KB kulturális titkári posztjára, lemondott. Karrierje, befolyása ekkor már hanyatlóban volt, és a mindinkább pluralizálódó, a rendszerrel, a közállapotokkal szemben kritikussá váló szellemi életet érzékelő KB 1985. március 28-án leváltotta. Ezt követően a párt Társadalomtudományi Intézetének volt a főigazgatója egészen 1989. októberi nyugdíjazásáig, illetve a Politikai Bizottság tagja maradt 1988. május 22-ig, amikor az országos pártértekezleten nem választották újra."
(forrás: Wikipédia)