Szatmár Beregi Szilvanapok Tarpa 2015 1

Описание: Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.A híres „kuruc” település Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 72 km távolságra, a Beregi-síkságon található a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Egykor tehát jó kereskedelmi útvonal mentén feküdt, s csak Trianon után szorult periférikus helyzetbe.
Tarpa' nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Tarpa néven, majd 1321-ben Thorpa, 1332-ben Corpa, Torpa -ként írták. Ekkor már állt Szent Andrásról elnevezett temploma. Bár többször jártam már itt, de valahogy soha nem volt alkalmam ezt a templomot még megnézni, - talán legközelebb! A 13. században már népes község birtokosa a Tarpai család. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában Torpának hívták. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén. 1665-ben országos vásártartási jogot kapott I. Lipót királytól. A módos Szatmár vármegyei mezőváros fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban. A helyi születésű Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának múlhatatlan érdeme, hogy 1703 tavaszán nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a lengyel földön bujdosó fiatal Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének. Rákóczi nem csak Esze Tamást és családját vette pártfogásába, hanem Tarpának is hajdúvárosi kiváltságot adott.
A szabadságharc után a település kamarai kezelésbe került. A településen nem voltak uradalmi birtokok. Mindig kis- és középparasztok lakták. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodásához, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes- és a boroshordó. A tarpai kereskedők Máramarostól a Hegyaljáig messzire vitték az árukat.
A 4967 hektáros nagyközség 989 lakásában most 2527 lakos él, többnyire a mezőgazdaságból.
A község határában a beregszászi hegyek előhírnökeként kiemelkedő Tarpai-hegy lankáin szőlőt, gyümölcsöt termelnek, jellegzetes a „nemtudom” szilva, a dió, és a jonatán alma. A szilvát aszalják, lekvárt és pálinkát is főznek belőle. A településen megkóstolhatjuk a híres tarpai szilvapálinkát és a szilvalekvárt.
Református temploma késő gótikus stílusban a 15. században készült.
Itt született Esze Tamás kuruc brigadéros (1666 - †Nyitrai tábor, 1708. május 27.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre , Szabó Pál (1893–1969), II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

Minden évben szeptember végén rendezik meg Tarpán - idén már a tizenegyedik alkalommal - a világhírű szatmári szilva és egyéb zamatos tájjellegű gyümölcspárlatok, no meg a szilvából készült ételek hagyományőrző fesztiválját, a Szatmár-Beregi Szilvanapokat. A rendezvényen felvonul a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend. Pálinkaverseny is kapcsolódik a fesztiválhoz. Szilvalekvárfőzés rézüstben, szilvaaszalás, tájjellegű tarpai szilvás ételek kóstolója, Szatmár-beregi termékek bemutatója, vására.
Az idén szeptember 26-án újra ellátogattunk ide, a mondhatni nagyon rossz esős, hűvös idő ellenére is. Azt hittük nem is lesz megtartva, de kellemesen csalódtunk. A helyiek felvették a küzdelmet a ezzel a helyzettel, és megtartották a neves rendezvényüket, igaz sokkal szerényebb külsőségekkel és néző-számmal, mint,ahogy az máskor volt: Ennek ellenére elég jól elidőztünk.
Itt készült fotóimból született meg ez a videóm.