Rezi várának romja és rekonstrukciója 3D-ben
Автор: sgyula
Загружено: 2025-01-06
Просмотров: 4504
Описание:
A Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja.
Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott. A várat a falu felett magasodó Meleg-hegy északi részén lévő dolomitsziklára építették.
A XIII-XIV. szd.-ban épült hegyi várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A ma is álló 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m.
A vár legkorábbi részének felépítését Zlandus veszprémi püspöknek (1244-1262) tulajdonítják. 1346-ban Nagy Lajos király Lackfi Istvánnak adományozta a várat. A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár, csak a XlV. szd. második felében (1378-ban) szerepel először oklevélben “Castrum Rezi” néven. A vár 1397-tõl újra királyi birtok, amit 1401-tôl többször zálogba ad Zsigmond király. Zsigmond a várat 1427-ben Gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozta. Ettől fogva a Pethő család tagjai évszázadokon át zavartalanul birtokolták Rezi várát és környékét.
A mohácsi csatavesztés (1526) után, amikor 1541-ben Buda is török kézre került, Rezi várának jelentősége megnőtt, ezért 1555 körül megerősítették. A vár a környék népének menedékhelye volt
A XVI. sz. végétől Rezi várának katonai szerepe megszűnt. 1592-bôl már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk. A Gersei Pethő család férfi ágának kihalása után a Rezi várhoz tartozó birtokok 1729 -ben mint uratlan birtokok a kincstárra szálltak. Rezi romvára és a várhoz tartozó javadalom 1741-ben vásárlás útján Festetics Kristóf birtokába került. Ettől kezdve 1945-ig a vár a család tulajdonában maradt.
Évszázadokon át omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődött régészeti feltárása és helyreállítása. Most pedig elkészült 3D-s rekonstrukciója.
A Rezi várt külső rekonstrukciója után megpróbáltuk a belső tereket is rekonstruálni. Bár eléggé lepusztult állapotban maradtak meg a falak, azért némi támpontot mégis kaphattunk.
A bejáratnál levő két toronyból, - a jobboldali, kisebbiknél - az ajtó mellett a lépcső indítás maradványait Vándor László régész feltárta. Itt egy kényelmes reprezentatív lépcső volt. Úgy hogy ide tettük az őrség szobáját, a felette lévő szintre a várkápolnát. Ez fölé pedig a fogadó terem került. A mellette lévő másik torony alján pedig egy kandalló alapjai kerültek elő. Itt konyha lehetett. A gótikus várnál mikor még nem bővítették a reneszánsz lakótoronnyal, ez a torony tölthette be a lakó funkciót. Itt lehet az asszonyház a férfiház a fogadó vagy nagyterem, s legfelül az őrség szállása. Az első szinten talán a várnagy szobája volt. Csigalépcső került a szintek közé, ahol a nagyon vastag fal analógia alapján lehetővé tette ezt.
Így minden lakható várnál szükség van: konyhára, fogadóteremre, asszonyházra, férfiházra , kiszolgáló személyzet elhelyezésére , kápolnára fegyverraktára, és a katonaság és az őrség szállásának elhelyezésére, valamint sütőházra , kemencékre a várkapitány vagy a várnagy szállásának kialakítására , raktárakra tárolókra és némi istállókra, kocsiszínre is.
A később készült reneszánsz a lakótorony alsó szintjénél és a felette levő falmaradványnál következtetettünk a boltozatokra, ahol lenyomatuk megmaradt, s az eredi vakolattal, meszeléssel részlegesen látható jó támpontul szolgált. A reneszánsz lakótorony pince és földszinti boltozata adott volt, itt könnyen lehetett a tereket kialakítani, feltételezhetően a felső két szinten volt az asszonyház és a férfiház, itt fafödémes mennyezetek lehettek, közéjük pedig belső csigalépcsőt tettünk. Érdekesség volt még az illemhely kialakítása, Vándor László régész megtalálta a vízöblítéses csatornát, ami az esővizet összegyűjtve az alsó szint járólapja alatt a WC aljába vezette a vizet, s ott öblítette azt. Ehhez hasonló vízöblítéses megoldás még a Visegrádi palotában is előkerül.
A Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legősibb történelmi emléke.
A film a vár és környezete XIII.- XIV. század végi állapotát tükrözi.
Felhasználva Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait és Vándor László régész segítségét.
Felhasznált irodalom: Várlexikon https://varlexikon.hu/rezi
Rezi https://www.rezi.hu/rezi-var/
varlexikon.hu
Sümegi Gyula Székesfehérvár 2025.
Повторяем попытку...
Доступные форматы для скачивания:
Скачать видео
-
Информация по загрузке: