Létezik Isten?

Описание: Egy német filozófus, Leibniz szerint az, hogy létezik-e Isten nem hit, hanem logikus gondolkodás kérdése. 💭 Nem hosszabb, mint egy espresso. ☕️

Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon:

▲ YouTubeon ➡️   / @axioma-i7q  
▲ Facebookon ➡️   / axiomamedia  
▲ Instagram ➡️   / axiomamedia  
▲ TikTok ➡️ https://vm.tiktok.com/ZMLPKYeuh/
▲ Twitter ➡️   / axiomamedia  
▲ Honlapunkon ➡️ https://axioma.hu/

Iratkozz fel hírlevelünkre extra tartalmakért, hogy elsőként érhesd el az Axióma Plusz beszélgetéseket ➡️ https://axioma.hu/feliratkozas

Ha értékesnek tartod a munkánk, akkor itt támogathatsz minket:
https://www.paypal.com/donate/?hosted...

For our videos available in English click here:    • Trianon  

Szöveg:

Tényleg minden az ősrobbanással kezdődött? De hogyan lett a semmiből valami?
Vagy ahogy Leibniz, egy híres filozófus kérdezte: “Miért van egyáltalán valami, miért nincs inkább semmi?”

Istennek léteznie kell. Legalábbis, a német gondolkodó erre a következtetésre jutott. Lennie kell egy természetfeletti rendező erőnek, ami magyarázatot ad az univerzum létezésére. Ez szerinte nem hit kérdése, hanem logikus gondolkodás eredménye.

Vessünk egy pillantást az érvelésére!

Az első állítása: Mindennek, ami létezik van magyarázata. Ezt nevezzük az elegendő ok elvének. A második: Az univerzum létezik. A harmadik: Ezért kell, hogy legyen magyarázat az univerzum létezésére.

És most jöjjön, egy látszólag nehezebb összefüggés:

A negyedik állítás szerint: Az univerzum léte nem szükségszerű, hanem esetleges. Egy dologról akkor mondjuk, hogy esetleges, ha nem létezett mindig, és nem is kellene léteznie.

Az utolsó pedig így szól: Az esetleges dolgok nem adnak magyarázatot a létezésükre.

Ezekből logikusan következik, hogy:

Az univerzum létezésének magyarázata szükségszerű.

Leibniz ezt a magyarázatot nevezi Istennek.

Ha az első öt állítás igaz, akkor a következtetés is.

A második állítás tagadhatatlan, mert az univerzum valóban létezik. De mi a helyzet az elsővel, az elegendő ok elvével? Miért igaz ez az elv? Miért nem mondhatjuk azt, mint az ateista gondolkodó, Bertrand Russell, hogy “a világ csak van, ez minden.”?

Alapvető tapasztalatunk, hogy ösztönösen magyarázatot keresünk a dolgokra. Sőt, még akkor sem kételkedünk abban, hogy van a dolgoknak magyarázata, ha valamiért nem találunk egy jelenség okát. Ráadásul, legtöbbször arról is van sejtésünk, hogy miért állunk értetlenül egy kérdés előtt. Például egy megoldatlan gyilkossági ügy esetén arra gondolunk, hogy az elkövető biztos nagyon óvatos volt. Nem hagyott ujjlenyomatokat maga után, megbizonyosodott arról, hogy nincsenek szemtanúk, és gondosan elrejtette a holttestet.

A döntő érv mégis az, az elegendő ok elvének helyessége mellett, hogyha tagadni szeretnénk, akkor ezt csak az elegendő ok elvének elfogadásával tehetjük, ami abszurd.

Miért?

Azért mert ezzel éppen arra keresnénk magyarázatot, hogy a dolgoknak nincs magyarázata.

Mivel minden létező dolognak van magyarázata, ezért az univerzumnak is van magyarázata.

De hogy jön ide Isten? Ő is magyarázatra szorul?

A filozófus erre egy fontos különbségtétellel válaszolt. Azt mondta, hogyha valaminek a magyarázatát keressük, akkor azt vagy a dolog saját természetében vagy pedig azon kívül találjuk.

Ha a magyarázatot a dolgon kívül találjuk, akkor nevezzük azt esetlegesnek. Ez azt jelenti, hogy a dolog létezése rajta kívüli körülményektől függ, és így nem létezne, ha ezek a körülmények nem lennének. Például mi nem lennénk a szüleink nélkül, a gyümölcs esővíz nélkül vagy egy autó tervező nélkül.

Ha viszont a dolog saját természetében találunk magyarázatot, akkor viszont azt mondhatjuk, hogy a dolog szükséges. Van valami a saját természetében, ami miatt nem tud nem létezni, ezért magán kívül semmi mástól sem függ. Ilyenek például a számok a matematikában. Harmadik lehetőség nincs.

Miért nincs?

Azért, mert ha egy dolgot nem tudunk megmagyarázni sem a saját természetéből sem a rajta kívül álló dolgok segítségével, akkor semmivel sem tudjuk. És most emlékezzünk vissza: az elegendő ok elve kizárja, hogy valaminek egyáltalán ne legyen magyarázata.

Most már csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy lehet-e minden dolog esetleges?

Tegyük fel, hogy igen, de ha ez így lenne, akkor még mindig nem válaszoltuk meg azt a kérdést, hogy a dolgok miért léteznek?

Mivel ezek a dolgok esetlegesek, ezért nem léteztek mindig, és most sem kellene létezniük. Ebből következik, hogy lennie kell az esetleges dolgokon kívüli oknak, amin azok alapszanak. Egy szükséges ok, valami, ami nem tud nem létezni.

Ez a szükséges ok Isten.