Benedek Elek Kisbacon 1859.szeptember.3o.155 éve született

Описание: Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta, 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.[1] Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kis Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Az Ezeregyéjszaka meséi és a Grimm fivérek meséinek átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára
Bővebben: Benedek család

Benedek Elek családfájának részlete
Családja a következő:

Benedek János református lelkész
Benedek János
Benedek Samu
Benedek Jeremiás és Benedek Anna
Benedek László
Benedek Miklós
Benedek István (1787–?) és Gál Rebeka
Rakhel
Benedek „Huszár” János (1815 - 1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822 - 1904)
Benedek Anikó (1857–1941)
Benedek Gábor (1843–1931)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
Benedek András író, dramaturg.
Benedek István, pszichiáter, író, művelődéstörténész
Benedek Anna
Benedek János (1887–1920)
Benedek László
Benedek Miklós
Benedek Mária (1889–1975)
Lengyel Éva
Lengyel Dénes
Lengyel Tamás
Lengyel Mária
Benedek Flóra (1890–1975)
Benedek Elek, ifj. (1894–1966)
Benedek Judit
Benedek Rózsa (1899–1936)
Benedek Júlia
Benedek Zsuzsa
Benedek Ignác (1846–1859)
Benedek Éva
Benedek Gábor
Anyai ágon volt Benedek Elek unoka Lengyel Dénes író, irodalomtörténész, szerkesztő
Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája